SZÜLINAPI RECAP 2026.05.17. 11:00 = TOP 40! legszebb vers az elmúlt évekből
Kedves Olvasóim!
A 26. születésnapom alkalmából szeretnélek Benneteket megajándékozni egy ünnepi verscsokorral, amely az idei és az elmúlt évek legszebb verseit tartalmazza.
VERSCSOKOR LISTÁJA:
1. Amikor választok
2. Képkockák
3. Papírba csomagolt mérgek
4. Játékszabályok
5. Locsolóvers 2026
6. Ahol a hála földet ér
7. Példakép
8. Neked köszönhetem
9. Jövendőbeli tanúmhoz
10. Emlékek tánca
11. Névnapodon
12. Ne múljon el!
13. Fény és árnyék
14. Féltettelek
15. Tiltott szerelem
16. Nem kérem, hogy bárki elhitesse velem
17. MEGTALÁLOM
18. Emlékeink
19. Te vagy az a férfi
20. Nagyon jó érzés volt...
21. KÖSZÖNET
22. Elengedett élet
23. Köszönöm, hogy vagytok nekem!
24. Gyógyulj meg!
25. Kertész vagy
26. PUZZLE
27. Kézfogások meséi
28. Ha lesz egy fiam
29. Mesevonat
30. Barátom
31. Országút
32. KRISZTA
33. Amiért szeretni lehet
34. Mondd látom-e Őt még valaha?
35. Bárhol jársz
36. Mosolyod
37. Huszonhárom gyertya
38. Ha lesz egy lányom
39. Fénykép
40. Emlékszem
Amikor választok
Amikor választok mérlegelek, hogy szemébe nézve látom-e előre a boldog reggeleket és a nap első látványát,
s szeretném-e pizsamáján érezni az álmok meséjének, a tegnap történelmének, a ma eseményeinek és a holnap jövőjének illatát.
Amikor választok mérlegelek, hogy szavaival nem formál-e emberekből háromszögeket,
nem versenyeztet-e egymással embereket.
Amikor választok mérlegelek, hogy hajkoronájában látom-e azt a kincset, amelyet szívesen fésülnék, összekócolnék,
vajon látom-e azt a kincset, amelybe szívesen beletúrnék.
Vajon látom-e azt a kincset, amelyet Neki jólesően szorítanék a mosdókagyló felett a két csíkot mutató teszt megpillantását és a derekának büszke átölelését követő reggeleken.
Amikor választok mérlegelek, hogy arcát ölelném-e a nap bármely percében bármikor.
Amikor választok mérlegelek, hogy mosolya mindig is szép lenne a számomra, nemcsak a napfényes napokon,
hanem a borongós, mordon időszakokban is.
Amikor választok mérlegelem, hogy hangja mennyire ösztönzi bennem azt, hogy a világot minden nap a lehetőségekhez képest kis lépésekben megemeljem.
Amikor választok mérlegelem, hogy mennyire tudnám Őt úgy átölelni, hogy az ne csak pillanatnyi gesztus legyen, hanem az ölelést tovább lehessen vinni a nehéz megterhelő helyzetekbe,
valamint, hogy abból az ölelésből lehessen egy új élet fogadására fészket építeni.
Amikor választok mérlegelem, hogy hangos szavait és erőteljes érzelmi megnyilvánulásait szeretettel tudnám-e elviselni akárhány felvonásban 37-40 hétig,
akinek testére nézve felvillana bennem az a rácsodálkozás, hogy ennek a testnek a változásait gondoskodó büszkeséggel tudnám nézni.
Amikor választok mérlegelem, hogy a kezét mennyire tudnám szeretettel fogni a könnyed pillanatokban, a közös nehézségekben,
mérlegelem, hogy ezeknek a kézfogásoknak a képeiből mennyire tudnék összerakni egy olyan képet, amely stabil alapot ad egy új élet fogadásához.
Amikor választok mérlegelem, hogy a derekára nézve megjelenik-e bennem az a törekvés, hogy egy szép napon de jó lenne ezt a derekat a vajúdóban masszírozni,
s közben a szerethető tulajdonságait a szerelmemnek felsorolni.
Amikor választok mérlegelem, hogy arcához mennyire tudnék a nap végén szívből jövően odahajolni,
hogy fülébe súgjam, hogy miért tudom Őt nagyon szeretni.
Vác, 2026. január 10.
Képkockák
Képkockák, amelyeken a napindító reggeleken és az összegző estéken a gyermekkori identitásomat meghatározó dallamok szóltak,
képkockák, amelyeken a dallamok hidat építettek a múltam és jelenem között.
Képkockák, amelyek felett szilveszterkor eljárt az idő és elsötétültek,
de a szívemben megmaradnak örök emléknek.
Vác, 2026. február 2.
Papírba csomagolt mérgek
Színes nyomtatásban olyan szépnek tűnnek,
a szavak, amelyek felépítenek egy közös életet.
Egy olyan közös életet, ahol két ember CSAK TÚL SZENVEDÉLYESEN SZERETI EGYMÁST,
egy olyan közös életet, ahol két ember közül AZ EGYIK CSAK TÚL SOKSZOR ELLENŐRZI A MÁSIKAT,
egy olyan közös életet, ahol két ember közül AZ EGYIKNEK A KÜLSEJE EGY IDŐ UTÁN TÚLSÁGOSAN MEGVÁLTOZIK ÉS RÁ SEM LEHET ISMERNI,
egy olyan közös életet, ahol két ember közül MIND A KETTEN TÚL GYORSAN UGRANAK ÁT LÉPCSŐFOKOKAT, MAJD A KÖRNYEZETÜK SZEMÉBEN ELHALVÁNYULNAK ÉS IGAZÁBÓL NAGYOT ZUHANNAK.
Egy olyan közös életet, ahol az oldalakat olvasva a belső képet megjelenítve KÉT EMBER EGYMÁS MELLETT ÁLL ÉS AZ EGYIK ARÁNYTALANUL JOBBAN NÉZ KI A MÁSIKNÁL, ARÁNYTALANUL TÖBBET MOSOLYOG A TÁRSÁHOZ KÉPEST, ARÁNYTALANUL SZEBBEN NÉZ KI A TÁRSÁHOZ KÉPEST.
Egy olyan közös életet, ahol az oldalakat olvasva a belső képet megjelenítve KÉT EMBER EGYMÁS MELLETT ÁLL ÉS MÁSIK ARCA ÉS SZEMEI ARÁNYTALANUL JOBBAN ÖSSZE-ÉS BE VANNAK ESVE A TÁRSA ARCÁHOZ ÉS SZEMEIHEZ KÉPEST.
Színes nyomtatásban olyan szépnek tűnnek az egymásra épülő fejezetek, amelyek felépítenek egy közös életet,
egy közös életet, amelyet, ha nem olvas az ember kritikus szemmel csak évekkel később eshet le neki, hogy a fejezetek egy toxikus életet építettek fel a szeme láttára.
Színes nyomtatásban olyan szépnek tűnnek a mérgező, toxikus kapcsolati dinamikákat lefestő könyvek, mert árad a cselekményükből a szenvedély és izgalom, és nagyon sok olvasó számára zsigeri szinten ezek a dinamikák ismerősek.
A papíron olyan hatásosan el vannak rejtve a mérgek,
hogy aki úgy olvassa a romantikus regényeket, hogy nem arra helyezi a hangsúlyt simán elsétál mellette.
Mert a romantikus regények nem mondják ki, hogy:
a birtoklás, féltékenység NEM EGYENLŐ szeretet,
a heves szenvedély NEM EGYENLŐ biztonság,
a titkolózás, információk elhallgatása NEM EGYENLŐ titokzatosság.
A papíron olyan hatásosan el vannak rejtve a mérgek, hogy aki úgy olvassa a romantikus regényeket, hogy nem arra helyezi a hangsúlyt simán láthatja az asszimetriát szépnek és gyönyörűnek.
Vác, 2026. február 15.
Játékszabályok
Ahogyan lehet velem játszani...
A leghevesebb veszekedés után is elég lenne hozzám simulni és ellágyulnék,
a legnehezebb pillanatban is lehet a szemem láttára vetkőzni és kezemet a tested felé húzni, hogy én is segítsek Neked.
Ahogyan lehet velem játszani...
Egy kacér mosollyal meghívni egy táncba, amellyel el lehet dobni az addigi teendőket,
egy a kedvenc parfümömmel körbefont öleléssel megtartani a testemet és felemelni a magasságba a szívemet.
Ahogyan lehet velem játszani...
háromszögek építése és versenyeztetés nélkül vágyakat elrejteni,
amiket megjegyzek és rendszerezek.
Vác, 2026. február 26.
LOCSOLÓVERS 2026
Húsvét hétfő reggelén azt kívánom, hogy legyen tele a lelketek békességgel,
teljen meg a szemetek boldogsággal!
Ismerjék el minél többen érdemeitek,
kapjatok az élettől nagyon sok szeretetet!
Vác, 2026. április 6.
Ahol a hála földet ér
Ahol a hála földet ér ott mindennap egy újabb tiszta lapnak tűnik,
azon a helyen minden akadály leküzdhetővé válik.
Ahol a hála földet ér ott úgy nyitom ki a munkahelyem ajtaját a kulccsal, mintha hazaértem volna,
s a kulcson túl egy olyan szék és asztal vár, amely a legszorongatóbb pillanatokban is kényelmet ad.
Ahol a hála földet ér ott valamiért ugyanolyan szépnek tűnik minden nap,
azon a helyen mindennap látom a folytatást.
Vác és Őrbottyán között, 2026. május
Példakép
Példakép, akinek szavai reményt adnak egy ismeretlennek hitt város fényei között,
Példakép, akinek gondolatai iránymutatást adnak azzal kapcsolatban, hogy a kezdeti időkben tűnjön bármilyen ismeretlennek is az a város, ahol a sors megadta, hogy éljek, mindig meg lehet találni az otthonhoz a kulcsot.
Vác, 2025. augusztus 24.
Neked köszönhetem
Neked köszönhetem, hogy könnybe lábad a szemem a kitartást és a küzdeni akarást jelképező kékrózsa csokrot látva,
a januári hóesésben a telet és a gondtalanságot jelképező hóesésben gyalogolva,
tavasszal a természet ébredésére rácsodálkozva,
nyáron a naplemente fényeit bámulva,
ősszel a gyönyörű szemeidre emlékeztető barna faleveleket látva.
Neked köszönhetem, hogy a lelkemben egyszer valamikor mélyen megfogalmazódott egy gondolat,
hogy a legnagyobb kincs az ember életében, ha egy hozzád hasonló embert adhat át a világnak.
Neked köszönhetem, hogy ráébredtem a szívem mélyén szunnyadó kérdésekre, amelyek valahol egész életemben elkísértek.
Hogyan kell egy édesapának a lányát a születésétől kezdve olyan szeretettel és gyengédséggel ölelni, hogy felnőve hozzád hasonlóan tudjon szeretni?
Hogyan kell egy édesapának a lányát a születésétől kezdve, saját magával és a környezetével megbékélve minél magasabbra emelni, hogy felnőve hozzád hasonlóan tudjon küzdeni?
Hogyan kell egy életet úgy felépíteni, hogy abban egy olyan Nőt lehessen felnevelni, akire hozzád hasonlóan egy életen át büszkének lehet lenni és akinek a neve a tiédhez hasonlóan képes arra, hogy az ember szívéből egy meg nem valósult kapcsolat ellenére is hálát és büszkeséget tud kiváltani?
Neked köszönhetem, hogy az utamon haladva a Nőkben a legnagyobb értéknek a mosolyt és az arcuk ragyogását tartom,
hogy amikor egy Nő felkelti a figyelmem, akkor a mosoly és a ragyogó arc mellett a keleti markáns arcvonások és a vastag szemöldök jelentik számomra a kánaánt.
Vác, 2025. január 29.
Jövendőbeli Tanúmhoz
Hogyha az életemben egyszer majd lesz valaki, aki megengedi, hogy szeressem,
akivel közösen fogjuk egymást emelni éveink során.
Hogyha az életemben egyszer majd lesz valaki, aki megengedi, hogy szeressem,
akivel közösen egymás hibáinak fogunk görbe tükröt tartani és azokat kijavítani.
Hogyha az életemben egyszer majd lesz valaki, aki megengedi, hogy szeressem,
akit átkarolva a szemébe nézve igent mondunk majd egymásnak a közös jövőre.
Akivel közösen igent mondunk egymásnak az egymás melletti kitartásra és hűségre,
a szerelmünk hétköznapjaira azzal az igazsággal, hogy a világban a dualitás állandó és minden fény mögött ugyanakkora árnyék áll.
Akivel közösen igent mondunk egymásnak a szerelmünkért ajándékba kapott gyermekeinkre,
a szerelmünket próbára tevő és megerősítő krízishelyzetekre.
Hogyha az életemben egyszer majd lesz valaki, aki megengedi, hogy szeressem,
akivel kezeinket egymásba bújtatva fogunk a múlttal és a jövővel egyszerre találkozni.
Hogyha az életemben egyszer majd lesz valaki, aki megengedi, hogy szeressem,
akinek kezét óvatosan megemelve majd gyűrűvel fogom feldíszíteni.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha a szerelmem kezére felhúzásra váró gyűrűt megtartó párnát egy olyan ember tartaná a kezében,
akivel a közös barátságunk az egész gyermekkoromat végigkísérte.
Akivel mindig nevettünk egymás viccein,
akivel közösen kezdtünk el versírással foglalkozni.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha azon a nyomtatványon, amelyen a szerelmemmel közös házasságkötés adatai fognak majd szerepelni, a Tanú aláírásánál egy olyan kézírás köszönne vissza,
amelyet oly sokszor láttam a napköziben a füzet alapú Messenger, az ország-város és az amőba játékokban.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha majd életem nagy pillanatára ugyanolyan boldog izgatottsággal kísérnél el,
mint amikor gyermekként izgultunk azon, hogy a napközis meseolvasásnál hol nyílik ki a mesekönyv,
mint amikor gyermekként izgultunk egymás eredményeinek kihirdetésekor a dolgozatokkor és feleletekkor.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha majd életem nagy pillanatának helyszínére belépve, amikor majd megpillanthatom a szerelmemet, az életem értelmét,
akkor beléd kapaszkodva mindig egy lépéssel közelebb lépve életem sorsdöntő perceihez ugyanazt a boldogságot élhetném át, mint amikor gyerekkorunkban karácsonykor beléptünk a Díszterembe és áhítattal néztem a csillogó, feldíszített és az ajándékokkal betakart karácsonyfát,
mint amikor gyerekkorunkban farsangkor beléptünk a Nagy Tornaterembe és arcomon széles mosollyal megláttam a szürke szőnyeggel letakart linóleumpadlón és a bordásfalakon a színesen vibráló fényeket.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha majd a lagzimban a ránk jellemző fáradhatatlan lendülettel és felhőtlen örömmel falnánk be...
- a leves előtt előételként a sonkatekercseket, kaszinó tojásokat, aszpikos roládokat majonézes krumplival, francia salátával és sós teasüteményekkel;
- a leves után a véres-és májas hurkákat hagymás burgonyával párolt fehér-és vöröskáposztával;
- a burgonyás és káposztás körítéssel tálalt hurkák után a sült húsokat : a mátrai borzasokat, szezámmagos sült jércemellcsíkokat, sertésből és csirkéből készült rántott szeleteket, cigánypecsenyéket, Holstein szeleteket, gépsonkás - sajtos - gombás göngyölt húsokat, sült burgonyából, rizsből, krumplipüréből álló vegyes körettel és csemegeuborkából, almapaprikából, savanyú káposztából álló vegyes savanyúsággal ;
- a sült húsos tálak után a szabolcsi módra elkészített töltött káposztát;
- a szabolcsi módra elkészített töltött káposzta után harcsa paprikást és túrós csuszát;
- az elő-és főételek után a különböző cukrászsüteményeket: az islereket, a túrós-, mákos- és meggyes pitéket, flódnikat, puncsfánkokat, borzacskákat, mignonokat, diós-és baracklekváros kosárkákat, kókuszos-és lekváros piskótatekercs szeleteket, somlói galuskákat, aranygaluskákat, lúdlábakat, nérókat, linzereket, darálós kekszeket, Eszterházy-szeleteket, dobostorta szeleteket ;
- a habzsolás közben pedig folyamatosan hidratálnánk magunkat szénsvas-és szénsavmentes ásványvizekkel, üdítőkkel ; pálinkával, borral, pezsgővel és sörrel.
A legnagyobb örömet az okozná számomra, ha majd a lagzimban a sok evés után, ha nem akarunk a vaságynak dőlni,
akkor a tőlünk megszokott önfeledtséggel tudnánk táncolni.
Kedves Jövendőbeli Tanúm, hálás vagyok a sorsnak, hogy 6 éves korom óta ismerhetlek és a barátomnak tudhatlak!
Kedves Jövendőbeli Tanúm, hálás vagyok az elmúlt közel 2 évtized kalandjaiért és az oly sok megélt közös pillanatért!
Kedves Jövendőbeli Tanúm, tisztában vagyok vele, hogy még messze van az esküvőm, de úgy érzem, hogy Te alkalmas vagy arra, hogy velem legyél életem egyik különösen sorsfordító napjának előkészületeiben és a nagy nap perceiben!
Kedves Jövendőbeli Tanúm, amikor azon a bizonyos napon megérinthetem szerelmemnek, életem értelmének a kezét, az érintés előtt, amikor elkísérsz egy új élet kapujához az utolsó pillanatok, amelyeket meg szeretnék élni, azok gyermekkorunk pillanatai!
Kedves Jövendőbeli Tanúm, amikor majd azon a bizonyos napon az óra mutatói váltani fogják egymást és szerelmemmel, életem értelmével csókkal és öleléssel elindulunk egy új életbe a frissen kinyílt kapun, akkor azzal a tudattal szeretnék az én egyetlenemmel belépni a házasság kapuján, hogy az új élet kezdete előtt, mielőtt az óra mutatói elhagyták az éjfélt átélhettem gyermekkorom pillanatait!
Hogy új életem első perceiben, majd azzal a tudattal öleljem át azt a Nőt, aki az életem legszebb kincse lesz, hogy előtte lélekben újra Veled lehettem az általános iskolai ünnepségeken,
hogy az éjfél előtti percekben újra megérezhettem azt az áhítatot, amit karácsonykor a Díszterembe belépve az iskola feldíszített és ajándékok által átölelt karácsonyfájára rápillantva megélhettem,
hogy az éjfél előtti percekben lépteimmel egyetlen szerelmem felé haladva újra megélhettem azt a boldog extázist, amit farsangkor a Nagy Tornaterembe a szürke szőnyeggel letakart linóleum padlón és a bordásfalon villogó színes reflektorokra pillantva átélhettem.
Vác, 2025. március 15.
Emlékek tánca
Utaztam a buszon a baráti találkozásunkra, s ahogyan pörögtek egymás után a kilóméterek,
úgy suhantak rajtam át az emlékek.
A nagyudvaron a hóesésben, amikor ropogott alattunk a hó és szánkózás közben az Antarktiszon játunk,
a domb mögötti ösvény, ahol Kalandorosat játszottunk.
A nagyudvari salakpályán, ahol rúgtuk magunk alatt a port és gondolatban egy bevásárlóközpont üzletsorán jártunk,
a piros padok, amelyekre ráülve gondolatainkban, hol egy buszon, hol egy vonaton ültünk.
Utaztam a buszon a baráti találkozásunkra, s ahogyan pörögtek egymás után a kilóméterek,
úgy suhantak rajtam át az emlékek.
A matek, irodalom és történelem órák és a felsős napközik pillanatai,
ahol a verseinket szerettük volna felolvasni.
A mai napon a pályaudvaron velünk együtt kezet fogott a múlt és a jelen,
s abban a pillanatban egy kis szünet után ismét elkezdtek táncolni az emlékek és felidéződtek bennem a gyermekkori boldog percek.
S azokat a szituációkat, amelyeket gyermekként eljátszottunk,
a mai napon valóra váltottuk.
S boldogan örültünk egymás társaságának,
a közös ebéd és bevásárlás pillanataiban felidézett emlékeknek, s egymás jövőbeli terveinek megbeszélésének.
Budapest, 2025. február 2.
Névnapodon
Névnapodon megérinti a szívemet egyfajta mélyről jövő büszkeség,
mert ez a nap emlékeztet engem egy biztonságot nyújtó tekintetre, egy olyan tekintetre, amelyet felidézve visszatér a lelkembe a világ biztonságába és igazságosságába vetett hitem.
Névnapodon megérinti a szívemet egyfajta mélyről jövő büszkeség,
mert ez a nap arra emlékeztet engem, hogy milyen értékek mentén szeretném a leendő szerelmemet és anyósomat megtalálni.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek az édesanyja Nálad kevesebb biztonságot sugároz a környezete felé.
Névnapod egy emlékeztető arra,hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek az édesanyja Nálad egy kicsivel is kevésbé ösztönöz arra, hogy az unokáinak a világ biztonságába vetett hitét majd a szerelmemnek tett apró kedves gesztusokkal; a szülőágy melletti érintésekkel és biztató szavakkal megalapozzam.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek az édesanyja Nálad egy kicsivel is kevésbé ösztönöz arra, hogy majd az unokái személyiségét és az emberi kapcsolatainak minőségét azzal alapozzam majd meg, hogy a szemük láttára és fülük hallatára szeretgetem és dícsérem a szerelmemet.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek az édesanyja Nálad egy szikrányival is kevésbé ébressze fel bennem a küzdő szellemet egy biztonságos és szeretetteljes családi háttér megteremtése iránt.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek olcsóbb bort, virágot és édességet vennék annál, amilyet a lányodnak vettem volna.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akihez egy szikrányival is kevesebb szenvedéllyel bújnék oda annál, mint ahogyan a lányodhoz bújtam volna.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek egy fél oktávnyi hanggal is halkabban mondanám ki azt, hogy ,,SZERETLEK!", mint ahogyan a lányodnak mondtam volna ki.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
akinek csak egy mondattal kevesebb bíztató gondolatot tudnék kimondani, akit csak egy kicsivel erőtlenebb érintéssel tudnék a szülőágy mellett támogatni, mint ahogyan a lányodat támogattam volna.
Névnapod egy emlékeztető arra, hogy soha az életben ne kezdjek egy olyan Nővel,
aki egy 5 perccel is kevesebbet sírhatott volna a vállamon, mint ahogyan a lányod tette volna.
Névnapod emlékeztet arra, hogy a társkeresés során ne engedjek a kísértésnek,
s mégha könnyebnek is tűnik ne adjam szerelem és anyós szempontjából Nálad és a lányodnál lejjebb.
Vác, 2025. augusztus 5.
Ne múljon el!
Ne múljon el mosolyodból a szenvedély és az őszinteség!
Ne múljon el szemeidből a ragyogás!
Ne múljon el tetteidből az elszántság!
Nem múljon el szavaidból az igazság!
Vác, 2025. április 6.
Fény és árnyék
Tudom jól, hogy a világban a dualitás állandó,
hogy a fény és árnyék kéz a kézben járnak egymással.
Mikszáth Kálmán munkássága és az élet megtanított arra, hogy a sors az egyik kezével ad és az egekbe emel ; a másikkal pedig elvesz és az életben lejjebb visz jó pár lépéssel,
hogy a jutalom és a veszteség mértéke megegyezik és ezek a fogalmak kéz a kézben járnak egymással.
Hogy minden emberben ott lakozik mélyen az angyal és az ördög,
s az ember személyiségét ezek az oldalak teszik igazán színessé.
Lelked minden porcikája borzongást ébreszt bennem,
s soha nem szeretném, hogy angyali és ördögi oldalad kisebb vagy nagyobb mértékben legyen jelen a lelkedben.
Megnyugvást és szenvedélyt ébreszt bennem őszinte mosolyod,
amelyért megemelném a világot.
Lelked minden porcikája borzongást ébreszt bennem,
s soha nem szeretném, hogy angyali és ördögi oldalad kisebb vagy nagyobb mértékben legyen jelen a lelkedben.
Borzongást ébreszt bennem, hogy ugyanolyan lánngal tudsz gyűlölni, mint szeretni,
de a lelkem mélyén úgy érzem, hogy ez így van helyén, hogy az ember ugyanolyan mértékben tud szeretni és gyűlölni.
Vác, 2025. április 6.
Féltettelek
Amikor évekkel ezelőtt kitört a járvány és Te a világ másik végén a megváltozott hétköznapokkal harcoltál,
minden este az volt a kívánságom, hogy ne kelljen elmenned ebben az őrületben.
Mert nekem attól válik biztonságosabbá a világ, ha azzal a tudattal hajthatom álomra a fejem, hogy Te biztonságban érzed magad benne,
mert nekem attól válik szebbé az élet, ha azzal a tudattal haladhatok utamon, hogy Te jól érzed magad benne.
Amikor évekkel ezelőtt kitört a járvány és Te a világ másik végén a megváltozott hétköznapokkal harcoltál,
minden este az volt a kívánságom, hogy ne kelljen elmenned ebben az őrületben.
Féltettelek attól, hogy méltatlan módon kell elbúcsúznod ettől a világtól,
egy gyorsan terjedő, halálos kimenetelű vírus karmai által szétroncsolva védőruhás emberekkel körülvéve.
Amikor évekkel ezelőtt szembesültem az erőddel, hogy nem engedted meg magadnak azt, hogy szívedből a szeretetet és szemeidből a lelkesedést elrabolja a társadalmi veszélyhelyzet,
akkor megerősítést nyert bennem az, hogy egy soha szét nem robbanó sziklaként a lelkedben jelen van az a soha el nem múló élet iránti szeretet és szenvedély, amely az évek előrehaladtával egyre gyönyörűbben csillog a szemeidben és amiért mindig is csodáltalak Téged.
Minden évben ezen az éjszakán, amikor az évek váltják egymást és a szilveszteri képsorok között elsőként látom Ausztráliát,
megköszönöm, hogy itt vagy közöttünk és mindig a legjobbakat kívánom Neked.
Vác, 2025. január 1.
Tiltott szerelem
Egy megszokott hétköznapon visszatértél az életembe,
Nem kérem, hogy bárki elhitesse velem
Nem kérem, hogy bárki elhitesse velem, hogy a mai naptól minden csupa rózsaszín lesz,
Hiszek abban, hogy megtalálom a kapcsolatunknak az oly régen, a viharok által eltemetett békés oldalát,
azt az oldalt, amely azok a viharok által nagyon mélyre el lett temetve.
Hiszek abban, hogy attól, mert a tolltartók, füzetek, tankönyvek és órarendek mellé a táskáinkba berakott feszültségek, amelyekből gyermekként naívan fegyvereket formáltunk és a következményekkel nem számolva csak a mának élve egymást mészároltuk,
azokból a fegyverekből felnőtt korunkra kifogytak a szavak.
Hiszek abban, hogy azok a fegyverek, amelyekbe gyermekként pakoltuk a töltényeket,
felnőtt korunkra végleg tönkre mentek.
Hiszek abban, hogy azok a fegyverek csak azért kelletek, mert gyermeteg lelkünkkel valahogyan ki kellett élnünk azt,
hogy az elöljáró emberek rettegtek a jövendőtől.
Rettegtek attól, hogy vajon holnap is fognak-e tudni a szánkba ételt adni,
rettegtek attól, hogy vajon holnap is fel tudnak-e öltöztetni minket tiszta ruhákba,
rettegtek attól, hogy vajon holnap is be tudnak fűteni az otthonunkba,
rettegtek attól, hogy vajon holnap is fognak-e tudni tankolni az autójukba,
rettegtek attól, hogy vajon, akik ma melletük állnak, vajon holnap nem fognak ellenük fordulni.
Hiszek abban, hogy azok a szavak, amelyeket gyermekként pakoltunk azokba a bizonyos fegyverekbe,
felnőtt korunkra szerteszét gurultak tőlünk nagyon messzire.
Hiszek abban, hogy a közeletekben a vanília és erdei gyümölcs illatú parfüm és a nyár este illatát tisztán lehet érezni,
hiszek abban, hogy annak a március 24-ének képei is hozzánk tartoznak és a gyermeteg lelkünkkel készített fegyverektől távol, felnőtt fejjel újra meg lehet ahhoz a szombathoz hasonló harmóniát élni.
Hiszek abban, hogy mellettetek lélegezve érezhetem a levegő természetes és szabad illatát,
hiszek abban, hogy mellettetek körbenézve megláthatok magam körül sok apró csodát.
Hogy közeletekben ugyanúgy fog sütni a Nap és hullámzani a Duna, mint máskor,
hogy közeletekben ugyanolyan hangon fogom hallani a körülöttünk lévő járókelőket, mint máskor,
hogy közeletekben ugyanúgy fog talpam alatt ropogni a homok és kavics, mint máskor,
hogy közeletekben ugyanolyan illata és íze lesz az ételeknek és italoknak, mint máskor.
Vác, 2025. június 14.
Emlékeink
Emlékeink ezen a napon színesbe öltöztetik a szobát,
s a színek felidézik a gyermekkorunk hangulatát.
Amikor együtt játszottunk az általános iskolánk udvarán,
s a salak pályán, a dombon, a domb mögött, valamint a tuják között sétálva azt éreztük, hogy miénk a világ.
Amikor az idei év elején a közös utazás és bevásásrlás során valóra váltottunk óráról órára egy-egy részletet a közös játékaink darabjaiból,
s a darabok megélése közben kezet fogtunk a múlt - jelen - jövő ölelésében.
Vác, 2025.november 30.
Te vagy az a férfi
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőször meg akartam kérdezni,
hogyan kell egy édesapának a lányát születésétől kezdve úgy ölelni, hogy felnőve egy olyan Nő váljon belőle, aki tud szeretni.
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőször meg akartam kérdezni,
hogyan kell egy édesapának a lányát születésétől kezdve olyan magasra emelni, hogy felnőve egy olyan Nő váljon belőle, aki nagyon erős és mindig tud küzdeni.
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőször meg akartam kérdezni,
hogyan kell egy életet úgy felépíteni, hogy abban egy olyan Nőt lehessen felnevelni, akire egy életen át büszkének lehet lenni.
Akire egy meg nem valósult kapcsolat ellenére is szeretetettel lehet gondolni,
akinek a neve belőlem mindig is hálát és büszkeséget fog kiváltani.
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőszőr meg akartam kérdezni, milyen szempontok alapján kell kiválasztani....
a legkényelmesebb ágyat;
a kádat, amelybe a fájdalmat csillapító meleg vízcseppek folynak;
a gondtalan gyermekkort megidéző labdát;
a legjobban szorítható fésűt;
a leggyengédebben átölelő kendőt;
a legtöbb forró vizet magába szívó törülközőt;
a legstabilabb bordásfalat;
a legillatosabb illatgyertyákat;
az ellazulást legjobban segítő zeneszámokat;
a kiszáradást megakadályozó inni-és ennivalókat;
a legnagyobb biztonságot nyújtó köntőst;
a legkényelmesebb pizsamát.
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőször meg akartam kérdezni,
hogy egy gyermek születésének perceiben az induló oldalon állva a szeretett Nő karját jó erősen szorítva hogyan lehet az érzelmeket irányítani.
Melyik az a mesgye, amelyen keresztül haladva a boldogságtól, az aggodalomtól, az eufóriától és a büszkeségtől szétrobbanó szív ellenére is a biztató szavakkal és a szeretetteljes érintésekkel hogyan lehet a legnagyobb fájdalmaival küzdő Nő felé a lehető legnagyobb nyugalommal fordulni.
Melyik az a leghatékonyabb technika, amellyel úgy, hogy ne váljak az izgalom és az aggodalom áldozatává úgy tudjak gyermekem születésének perceiben a szeretett Nőhöz nyúlni, hogy ne féljen a saját testétől,
hogy a fájdalomtól és a belső szorongástól befeszült izmai szép lassan kisimuljanak és minél egyenletesebben és nyugodtabban tudjon lélegezni.
Hogy ne féljen a saját sebezhetőségét megmutatni,
mert Őt ezekeben a pillanatokban is nagyon szépnek és gyönyörűnek lehet látni.
Hogy elhigyje semmi értelme a várandósság során felszedett plusz kilók miatt önmagát ostorozni,
hogy a megereszkedett bőrt és csíkokat is ugyanolyan gyönyörűnek lehet látni.
Hogy engem a megereszkedett bőr és a csíkok látványa büszkeséggel tölt el,
a plusz kilók pedig számomra nem léteznek.
Te vagy az a férfi, akitől az életben legelőször meg akartam kérdezni,
hogyha a gyermekemnek császármetszéssel kell megszületnie és nem szoríthatom a szeretett Nő kezét az induló oldalon állva, akkor hogyan kell az érzelmeket igazán jól kezelni.
Amikor életem szerelmét betolják a műtőbe és nem lehetek ott mellette minden percben,
akkor hogyan kell a lehető legoptimistábbnak tűnni.
Melyik az a leghatékonyabb technika, amelynek segítségével, hogy ne uralkodjon el rajtam az aggodalom és a pánik, úgy tudjak a műtő ajtaján túl is bizalmat és nyugalmat árasztani.
Hogyan tudom a bénító aggodalmat távol tartani a műtét perceiben magamtól,
hogyan tudom a műtő falára felrajzolt kedves emlékek és felírt szép szavak mellett kimutatni a szeretett Nő felé a feltétlen bizalmam.
Mert egy születés perceinek, történjen az hüvelyi vagy műtéti úton, a zöld szemű szörnye a bénító szorongás és aggodalom,
s mindig is érdekelt, hogy ezt hogyan tarthatom távol.
Te vagy az a férfi, akihez újszülött gyermekemmel a karomban,
egy mélyről jövő büszkeségtől elcsukló hangon oda akartam menni.
Te vagy az a férfi, akire mindig, bármerre sodor az élet fel fogok nézni,
mert egy olyan Nő létezését köszönhetem Neked, akiről nagyon jó volt álmodozni.
Aki egy olyan Nőt adott a világnak,
akit kamaszként elképzeltem a gyermekeim édesanyjának.
Aki egy olyan Nőt adott a világnak,
akit a mindent elsöprő álmodozást és idealizálást követően az összes pozitív és negatív tulajdonságaival együtt , két lábbal a Földön járva ugyanúgy lehet szeretni, mint a gyermekkori álmokat szövögetve.
Akinek őszinte mosolyára és nevető szemeire emlékeztet az évszakok szépségein és a finom italokon és ételeken át minden ami gyönyörű és tiszta ebben a világban.
Minden, amiért lehet az életben valamiért örülni,
minden olyan apró pillanat, amely emlékeztet arra, hogy miért van értelme boldogan élni.
Vác, 2024. június 10.
Nagyon jó érzés volt ...
Nagyon jó érzés volt a fejemben egy listát összeállítani azokról a dolgokról,
amelyekre szükség van egy gyermek születéséhez.
A születés során a kiszáradást megakadályozó enni-és innivalókat összeválogatva,
a fájdalmat csillapító vízceppekre emlékeztető "tenger" témájú könyvjelzőt készítve.
Informatikus - könyvtáros tanulmányaim és szakmai tapasztalatom során elsajátított ismereteim alapján egy könyves válogatást összeállítva,
a dobozokat az utcán cipelve.
Nagyon jó érzés volt egy fiatal kismamának adni abból, amit eddig megismertem a világból,
mert minden percben éreztem, ahogyan a lelkemben egy mezőn világítanak a napsugarak és a madarak boldogan beszélgetnek egymással.
Vác, 2024. augusztus 18.
KÖSZÖNET
Köszönet minden édesanyának, aki könnyek és fájdalmak között életet adott azoknak a Nőknek,
akik iránt a szívem egykor szerelmesen vert.
Akikre visszagondolva szívemben a rózsaszín idealizáló szerelmet a büszkeség és a végtelen hála váltotta,
mert bár az elképzelt kapcsolatokból nem lett semmi, de ennek ellenére jó érzés volt ezekre a Nőkre vágyakozni.
Köszönet minden édesanyának, akik fogantatásuk pillanatától kezdve szeretettel és gondoskodásukkal vették körül lányaikat,
hogy felnőve boldog és kiegyensúlyozott Nőkké váljanak.
Köszönet minden édesanyának, aki gondoskodásával és fáradhatatlan szeretetével felébresztett bennem egy elvárást önmagammal szemben,
hogy a lányaikat, akikről olyan sokat álmodoztam a kapcsolat beteljesülése esetén minél boldogabbá tegyem.
Hogy tudjam őket úgy ölelni, hogy mindig biztonságban érezzék magukat,
hogyha esetleg gyermekáldásig eljut a vágyott kapcsolat, akkor a nagy pillanat elérkezése esetén soha ne fogyjak ki a támogató szavakból, legyek annyira erős, hogy a kezeim szorítása közben vagy belém kapaszkodva a legnagyobb fájdalmak közepette is amennyire lehet megnyugodva érezzék magukat.
Köszönet minden édesanyának, akinek az egykori plátói szerelmeim létezését köszönhetem,
s biztosak lehetnek benne, hogy akárhányszor az életben a szemükbe nézek a hálát a szívemből semmi nem tüntetheti el.
Nem tüntetheti el egyetlen meg nem valósult kapcsolat sem,
mert amíg élek mindig hálás leszek Nekik, amiért olyan Nőket adtak a világnak, akikbe jó volt szerelmesnek lenni,
s akikről jó volt álmodozni.
Vác, 2024. május 5.
Elengedett élet
Oly sok évvel ezelőtt ezekben a napokban tudattam a környezetemmel, hogy a világra szeretnék hívni egy életet,
egy életet, amely az életemet jelentette volna, de el kellett engednem.
A kibontakozó őszi tájban, amelyre a lehulló falevelek és az egyre jobban rövidülő nappalok emlékeztetnek,
átszalad rajtam egy régi ismerősként az az érzés, ahogyan egyre jobban vágytam egy életre.
Ahogyan az idő elteltével egyre több dolog megfogalmazódott bennem,
azzal kapcsolatban, hogy milyen tulajdonságokat örökölne az édesanyjától a meg nem született gyermekem.
Ugyanolyan gyönyörű barna szemei, mélyen fekete szemöldöke, markáns arcvonásai lesznek-e majd, akárcsak az édesanyjának?
Vajon ugyanolyan tiszta szívből jövő mosollyal az arcán fog örülni az évszakok szépségeinek, akárcsak az édesanyja?
Vajon harsány, kíméletlenül őszinte, kreatív és végtelenül szeretetre méltó személyisége lesz az édesanyjához hasonlóan?
S bár oly sokszor maga alá gyűrt ennek a meg nem született gyermeknek az elengedésével járó, mostohán kezelt gyászmunka, mert mostoha az a gyász, amikor úgy kell elengedni valakit, hogy csak az álmaidban hallod a szívverését,
s nincs a létezéséről az emberek kezében semmilyen objektív bizonyíték.
S a gyászból felállva az utamon továbbhaladva ezekben a napokban és az ünnepeken szívemben gyertyákat gyújtva emlékezem erre az időszakra.
Büszkén gondolok a mára elengedett, csak az álmaim képkockájában létező, meg nem született gyermekemnek a plátói édesanyjára és családjára.
Vác, 2024. szeptember 8.
Köszönöm, hogy vagytok nekem!
Játszottam a gondolattal, hogy egyszer megszülettek,
s ahányszor csak megtehetem a karomban tarthatlak benneteket.
Éveken át vártalak benneteket,
s elképzeltem, hogy amennyire csak tudom, a világot megmutatom Nektek.
Játszottam a gondolattal, hogy egyszer megszülettek és amikor a kiságyatok fölött álltam és beszéltem hozzátok,
akkor megfogadtam, hogy az életben minden kérdésetekre őszintén válaszolok.
Játszottam a gondolattal, hogy egyszer megszülettek és amikor életemben először a karomban tarthattalak benneteket,
akkor megfogadtam, hogy azt a szeretetet, amit akkor éreztem, az életetek során kézfogások és ölelések formájában átadom Nektek.
Hogy mindig ugyanolyan szeretettel foglak benneteket átölelni, mint amikor először a karomban tarthattalak Titeket,
hogy minden kérdésetekre ugyanolyan őszintén fogok válaszolni, mint ahogyan a kiságyatok felett állva azt mondtam, hogy : ,,Köszönöm, hogy megszületettek! " .
Köszönöm, hogy vagytok nekem!
Köszönöm, hogy a születésetekkor tett ígéreteket beválthatom, és hogy szerethetlek Titeket!
Vác, 2024.04.24.
Gyógyulj meg !
Azt kívánom Neked, hogy az újév napjai gyógyítsák meg a báránybőrbe bújt farkas által okozott sebeidet,
megszakad a szívem érted és azokért a nőtársaidért, akiknek mérgező nárciszcsokrot adtak kezükbe, amely miatt sérültek.
Üzenem Neked és nőtársaidnak, hogy ne okoljátok magatokat, amiért az ismerkedéskor elfogadtátok a nárciszcsokrot,
hiszen a kezdetekkor a többi virágcsokorhoz hasonlóan ugyanolyan illatosnak és gyönyörűnek látszott.
Hiszen nem volt a virágcsokorhoz árcédula csatolva, amelyre rá lett volna írva, hogy annál az árusnál lett megvásárolva,
aki önmagát megszállottan egész nap a tükörben csodálja.
Üzenem Neked és nőtársaidnak, hogy ne okoljátok magatokat, amiért az ismerkedéskor elfogadtátok a nárciszcsokrot,
hiszen udvarlótok szándékosan tartotta vissza az irányotokba azt az információt, hogy az annál a bizonyos virágárusnál vásárolt nárciszcsokrokkal a kezükben az emberek először idealizálják, majd kontrollálják egymást, s a virágcsokrot átadó fél a teljes kontroll alatt leértékeli, majd eldobja a másikat.
Üzenem Neked és nőtársaidnak, hogy nagyon, de nagyon erősek vagytok és higgyetek magatokban mindig,
halljátok meg a belső hangotokat és egész életetekben az legyen az iránytűtök, mert az sosem hazudik.
Vác, 2024. január 1.
Kertész vagy
Kertész vagy, aki figyelemmel, szeretettel gondozza a tanítványai tehetségét,
s a tekintélyelvű frázisok csavargatása helyett abban hisz, hogy a szabadság megadásával lehet a legjobban megküzdeni a sikerért.
Kertész vagy, aki minden erejével azon van, hogy a tanítványai önmagukhoz képest a legnagyobb sikereket érjék el,
aki minden tanítványának megmutatja azt az egyéni utat, amelyben igazán kiteljesedhet.
Aki a tanítványai sikereit nem önmaga felmagasztalására,
hanem a tanítványai életének jobbá tételére használja.
Kertész vagy, akinek tiszta szívből kívánom, hogy legyen minél több elégedett tanítványa,
aki az én elismerésemet a kitartásával már nagyon régen kivívta.
Vác, 2024. május 4.
PUZZLE
Egy napsütéses szombat délután, amikor az emberek a környezetemben ünnepelték a tavaszt,
November van és a naptáramban ott virít egy dátum, amely nagyon sokat jelent nekem,
ez a dátum idén ugyanúgy szerdára esik, ahogyan a születésed évében.
E köré a dátum köré rendeződik oly sok mese a kézfogásokról,
a gesztus mögött megbújó gondolatokról.
S ha lesz egyszer valaki, aki az életben megkérdezi tőlem, hogy a neved miért szerepel évek óta a számomra legkedvesebb férfi utónevek listáján,
akkor a versben szereplő meséket fogom Neki elmesélni.
Azokban a mesékben, ahol összefutottunk az egymás alá bukó iskolai órákban,
s nevetve üdvözöltelek Téged, ilyenkor a kézfogások azt üzenték, hogy:
Nagyon örülök, hogy látlak! Legyen szép napod!
Azokban a mesékben, ahol az oldalakat grandiózus ünnepnapokról készült képek díszítették,
ott az ünnep lázában szorítottam kezed, veregettem vállad az alábbi jókívánsággal, hol kimondva, hol kimondatlanul ellátva:
Kellemes ünnepeket kívánok Neked és üdvözlöm az egész családot!
Azokban a mesékben, ahol mindenféle kiemelt pillanat nélkül azt láttam, hogyan bánsz az emberekkel,
szívemet egy mélyről jövő büszkeség és szeretet töltötte el, ilyenkor könnyeimet mások elől elrejtve szorítottam kezed, veregettem vállad a következő kimondatlan üzenettel ellátva:
Büszke vagyok Rád és köszönöm a szüleidnek, hogy felneveltek Téged!
Köszönöm szeretetre méltó, végtelenül erős és odaadó nővérednek, hogy születésedtől kezdve vigyáz Rád, gondoskodik Rólad és körülvesz szeretetével!
Vác, 2023. november 14.
Ha lesz egy fiam
Ha lesz egy fiam,
határtalan örömmel fogom fogadni ezen a világon.
Az lesz a napi célom, hogy a mindennapjaiba szeretetet varázsoljak,
a kis szeretetcsomagomnak biztonságot biztosítsak.
Ha lesz egy fiam, meg fogom tanítani arra, hogy nincs szebb látvány a világon egy Nő szemeinek a csillogásánál és őszinte mosolyánál, s ezt a látványt mindennél jobban meg kell becsülni,
ezért a látványért igaz szeretettel és őszinte támogatással lehet megküzdeni.
Hogy a szeretett Nő boldogságát a másik felé való odafordulással, kedves szavakkal és megannyi szívből jövő érintéssel lehet a legjobban megőrizni,
hogy abban a Nőben, akit egy férfi szeret mindig fel lehet fedezni valamit, amiért lehet szeretni és amiért fel lehet Rá nézni.
Ha lesz egy fiam, meg fogom neki mutatni, hogy nincs szebb érzés annál, mint örülni a másik sikerének,
hogy az esetleges kudarcok és csalódások ellenére is tudja szeretni azokat az embereket, akiket egyszer valamiért megszeretett.
Ha lesz egy fiam, az lesz a célom, hogy merjen érezni,
merjen hibázni és a kudarcokból felállni.
Ha lesz egy fiam úgy fogom Őt mindig ölelni, hogy közben biztosítsam arról, hogyha esetleg megbotlik,
mindig tudjon biztos talajra esni.
Minél magasabbra fogom Őt emelni,
hogy a világból minél többet meg tudjon ismerni.
Vác,2024.április 28.
Mesevonat
Szabadnak érzem magam a fák lombjait, a zöld mezőt, az állomásokon túl a családi házakat látva,
miközben örömmel tölt el a tavasz és a boldogság illata.
Szabadnak érzem magam az otthonom és a munkahelyem közötti úton a gyermekkori emlékeket felidézve,
amikor valami megérzéstől vezérelve a játék kormányommal a Gödöllői úton Őrbottyánon át Gödöllőre utaztam képzeletben.
Vác - Őrbottyán között vasúton 2024.március 26.
Barátom
Barátom, Te jelented számomra a küzdeni akarást,
mert egy Bajnok vagy, akinek a sikerei örömmel és büszkeséggel töltenek el.
Egy Bajnok vagy, akinek mindig is jó érzés volt a közelében lenni,
akivel a sikereiről lehet beszélgetni anélkül, hogy felvágna az érdemeivel, éppen ezért lehet azokat tisztán meglátni és a győzelmeinek pillanatait őszintén átélni.
Egy olyan Bajnok, akit nem a színes címlapok és a csordultig telt pezsgő-és konfekti mámorban úszó stadionok, hanem a családja és az élete tett Bajnokká,
egy olyan Bajnok, akiről nem kellett látnom a médiában egyetlen olyan képet sem, ahol hangos tömegek a tűzijáték fényárjában ünneplik,
egy olyan Bajnok, akiről nem kellett sehol sem olvasnom azt, hogy a sikereit követően tömegek istenítik, majd a kudarcait követően a sárba döngölik.
Barátom Te azzal vívtad ki elismerésem, hogy a negyedik hatalmi ág előbb részletezett purgatóriumát elkerülve a saját értékeidhez hűen nyertél meg eddig minden meccset az életedben,
s a saját értékeidhez való hűségeddel érdemelted ki egy életre az elismerésem.
Barátom, a mai napig hiszek abban, hogy Veled és családoddal azért találkoztam az életben, hogy mindig emlékezzek a küzdés és kitartás értékére.
Vác, 2024.11.15.
Országút
Irodaházakat és bevásárlóközpontokat magam mögött hagyva,
a nyári naplementében megyek tovább az országúton haza.
S az ismerősen hol kanyargós, hol egyenes úton haladva,
az utat átölelő fák zöld lombjaira tekintve eszembe jut gyermekkorom oly sok meghatározó emléke.
Van, aki csak táblák, körforgalmak, benzinkutak és házak sormintáját,
van, aki az alvó városok katonás vasszigorral, megvalósuló egymás után sorakozását,
van, aki a térképen csak egy hosszúra nyúlt vonalat,
van, aki csak egy jelentéktelen, az árvizek és a hétköznapi bosszúságok (pl.balesetek, dugók) által megkarcolódott főutat,
látja a nekem oly sokat jelentő, családi programok, gimnáziumi színház látogatások láthatatlan emlékképeivel kivilágított országútban.
Irodaházakat és bevásárlóközpontokat magam mögött hagyva,
a nyári naplementében megyek tovább az országúton haza.
S a mások számára láthatatlan, de számomra mégis jól látható emlékképek gyöngéden simogatják a lelkemet,
melynek hatására én mosolyommal figyelem a buszon a körülöttem lévő embereket.
Országút ilyenkor jövök rá, hogy milyen sokat jelentesz nekem,
s remélem, hogy még nagyon sok évtizeden keresztül járhatok utadon, hogy az idő előrehaladtával egyre több kellemes emlék jut majd eszembe, amikor rajtad haladva utazok haza.
2-es út - Budapest > Vác , 2023. június 30.
KRISZTA
Gyermekként szemedbe nézve azt gondoltam, hogy a gyermekeim nálad jobb nagymamát majd nem is kívánhatnának,
s órákon át írtam és írtam az oldalakat egy könyvbe, amelyek arról szóltak, hogy hogyan vigyáznék szeretett lányodra és unokáidon keresztül hogyan árasztanálak el Téged szeretettel és tisztelettel.
Gyermekként szemedbe nézve azt gondoltam, hogy a gyermekeim nálad jobb nagymamát majd nem is kívánhatnának,
s órákon át írtam és írtam az oldalakat egy könyvbe, amelyek arról is szóltak, hogy mit köszönhetek Neked, amiért a lányod azzá lett, aki, amiért érdemes Őt nagyon szeretni.
Gyermekként szemedbe nézve azt gondoltam, hogy a gyermekeim nálad jobb nagymamát majd nem is kívánhatnának,
s szemedbe nézve egy harcos és erős nőt láttam, aki mindent megtenne a családja összetartásáért.
De ugyanakkor láttam szemedben tükröződni a világ és az életed akkori fejezetének viszontagságai miatt érzett ellenszenved,
s bennem motoszkált egy nyughatatlan érzés, hogy az életed majd a lányoddal és az unokáiddal közösen széppé tegyem.
Hogy megannyi közösen Neked szánt szeretetteljes öleléssel,
s oly sok kedves emlékkel.
Jövendőbeli családommal értelmet adjak az életedben az újrakezdésnek,
lányoddal és unokáiddal egymást kézen fogva mindig emlékeztessünk Téged arra, hogy miért is lehet örülni az életnek.
Hogy mindig fel lehet fedezni valami szépet tavasszal a természet felébredésében,
a nyarat kellemesen előrevezető mindennapok perceiben.
Hogy mindig, legyen az ember bármennyi idős képes arra, hogy ugyanolyan elégedettséggel megpihenjen nyáron a beérkezés évszakában egy jéghideg frissítővel a kezében,
egy nyugágyon hátradőlve a perzselő hétköznapokban.
Hogy az évek előrehaladtával a nyár végét követően egyre nagyobb súly az ember vállán a fűtésszámla,
de azért a szíve mélyén képes arra, hogy a barnába öltözött természetet, a lehulló falevelekkel és a zöld, szúrós köntösökből kibújó gesztenyéket ugyanolyan lelkesedéssel megcsodálja.
Hogy az évek előrehaladtával minden egyre nehezebbnek tűnik,
de ennek ellenére a karácsonyra való készülődés és az ünnep pillanatainak hatására a magunk mögött hagyott év nehézségei távolinak tűnhetnek.
Gyermekként szemedbe nézve azt gondoltam, hogy a gyermekeim nálad jobb nagymamát majd nem is kívánhatnának,
s ezt a szerencsét úgy háláltam volna meg a sorsnak, hogy minden erőmmel azon lettem volna, hogy unokáid már a fogantatásuk pillanatától kezdve biztonságban érezzék magukat.
Amikor pedig elérkezett volna a nagy pillanat,
akkor bársonyfelhőn biztató szavakkal támogattam volna lányodat (,,Képes vagy rá! " ; ,,Tudom, hogy meg tudod csinálni!" ; ,,Hiszek benned!" ; ,,Egy nagyon erős nő vagy, mert...") , hogy az unokáid az életükben szeretettel és a világ biztonságába vetett hittel induljanak.
S az unokáid élet iránti szeretetét még jobban erősítettem volna azzal,hogy szemük láttára és fülük hallatára annyiszor dicsértem volna a lányodat, annyiszor ölelgettem volna,
ahányszor csak megtehettem volna.
Most itt ülök az asztalnál néhány évvel később és fényképedet nézem, s látom rajta azt a szívből jövő mosolyt,
amely mindig is hozzád tartozott.
S létezését bár nem mutattad találkozásunkkor a külvilágnak,
de mindig is éreztem, hogy az az igazi arcod, amit a fénykép mutat.
S bár nem valósulhattak meg a versben fogalmazott vágyak,
de ennek ellenére a neved jelentése számomra továbbra is ugyanaz maradt, mint az álmodozásom alatt.
Neved jelenti számomra az erőt,
az igazságérzetet és a talpra állást.
Vác, 2023.augusztus 5.
Amiért szeretni lehet
Hogy miért lehet Téged szeretni?
Arra sokszor próbáltam választ keresni.
Sokszor próbáltam definiálni azt,
amit nem lehet szavakban megfogalmazni.
Kerestem a rövid választ egy általános kérdésre,
egy sokak által más hangszínben feltett kérdésre.
Egy olyan kérdésre, melyre nincs tömör válasz,
mert minden napnak, hónapnak, évszaknak mások a színei és mindig más és más arcot mutatsz.
Egy számomra szerethető és különleges arcot,
amelyet különböző, de ugyanolyan színűre színeznek a hónapok által formált évszakok.
S a hónapok által formált évszakok ismerik a varázslatát annak a játéknak,
amikor az ősz színeiben édesdeden játszó szemeidben a boldogság táncosnői és táncosai táncot járnak.
Egy számomra lassan 10 éve ismerős, de a mai napon 22 éves koreográfiát táncolnak,
amikor a hideg téli napokon örülsz a hónak.
Olyan őszintén örülsz a hónak,
mint régen egy szánkónak, hógolyónak, forró teának, forró tea után egy kedvenc dalnak.
Vagy egy pillecukornak,
s régen a Spongyabobos cuccoknak.
Amikor tavasszal gyermek szívvel rácsodálkozol a hétköznapi mennyország csodáira,
s játékos varázslatára.
A természet ébredésére,
a sokak által elfeledett tájak szépségeire.
Hazánk rejtett ékköveire,
tavaly pedig a több, mint 2 évtizeddel ezelőtti Olimpiának otthont adó város apró csodáira életérzésére.
Amikor nyáron őszintén, tiszta szívvel örülsz a beérkezés évszakának,
s a COVID előtti békeidők szabadságának.
A jégkásának, fagylaltnak,
tenger gyümölcseinek és egyéb finomságoknak.
S a jelenlegi kihívásokkal teli időszak mélyen elrejtett örömeinek,
a másképpen szabályos társasjáték sikereinek.
Amikor a barnába öltözött természet ajándékait is ugyanolyan lelkesedéssel megéled,
s az életet legyen bármilyen évszak ugyanúgy élvezed.
Amikor az év utolsó heteiben várod a legszebb ünnepet,
s a legnagyobb őszinteséggel örülsz az ízeknek, illatoknak és ünnepi fényeknek.
A mézeskalácsnak, kókuszgolyónak, pillecukornak,
az ünnepi fények különleges játékának.
De kronológiai dátumtól függetlenül a számodra fontos, szeretett embereknek és a feléd irányuló szeretetnek,
mert Te maga vagy a boldogság és Téged csak szeretni lehet.
Hogy miért vagy Te maga a boldogság?
Mert gyermeki éned kreatív, őszinte, arcod olyan, mint egy színpad, amely legszebben tükrözi az érzelmeket, szavaid mindig szívből jönnek.
Mert a benned élő Nő kitartó, szenvedélyes, gyönyörű,
akárcsak a benned élő Lány.
Mert a benned élő Anya szókimondó, gondoskodó,
nagyon erős és szeretetre méltó.
A mai nap folyamán meggyújtott huszonkét gyertya égjen a boldogságodért, biztonságodért.
Álmaid megvalósulásáért,
s a Téged körülvevő sok-sok szeretetért.
Vác, 2021. január 12. 01:05
Mondd látom-e Őt még valaha?
Mondd látom-e Őt még valaha?
A tengerparton sétálni, a tengerben fürödni,
a napsütésben hercegnőként mosolyogni.
Igaz mosollyal az élet meglepetéseinek örülni.
Mondd ugye lesz még lehetőségem a boldogságát látni?
Mondd látom-e Őt még valaha?
A finomabbnál-finomabb ételeket enni,
a jobbnál-jobb italokat inni.
Tenger gyümölcseit, finom desszerteket falatozni,
koktélokat és egyéb gasztronómiai ínyencségeket fogyasztani.
Mondd ugye lesz még lehetőségem a végeláthatatlan filmet végignézni?
Mondd látom-e Őt még valaha?
Pihenni, relaxálni,
a környezetében lévő, számára nagyon szeretett embereknek örülni.
Mondd ugye lesz még lehetőségem aggódás nélkül, járvány miatt érzett félelmemtől megfosztva az életére felhőtlen örömmel, büszkén tekinteni?
Vác, 2020.március 22. 14:15
Bárhol jársz
Amikor elcsendesül a nagyváros zaja,
elcsendesül a sok egymást átölelő utca.
Amikor a sok egymást átölelő utca zaja megváltozik,
a gyors, pezsgő dobbanás halk csenddé változik.
Amikor a lámpák fényét a csillagok átveszik,
s az el nem mondott szavakat, megálmodásra váró képeket őszintén az égre festik.
Az égre festik a Hold ölelése közben,
miközben a felhők cirógatják csendesen.
Az égre írják az összes gondolatot,
melyet Neked kívánok.
Hogy bárhol jársz szíved legyen tele mindig nyitottsággal,
gazdagodjon az életed megannyi boldogsággal!
Érjenek utol,kísérjenek utadon az élet örömei,
a fű örökzöld szálai és a Nap sugarai!
Bárhol jársz, amikor felnézel az égre,
Rád mosolyog egy csillag, aki vigyázza álmaidat.
Segíti utadat,
s nagy betűkkel ráírja az égre, hogy : MOSOLYOGJON A VILÁG AZ ÉLETEDRE!
Bárhol jársz, kapj minél több ölelést,
minél több szeretetet!
Minél több erőt, mely szívedben nagyon sok virágot nyit,
s legfőképpen Neked jóleső törődést!
Bárhol jársz szemed legyen tele a legszebb kinccsel : a boldogsággal,
a legszebb ékszerrel : a mosollyal!
Színezze mindennapjaid ruháját a békesség,
adjon értelmet a pillanataidnak a Téged ért sok szeretet és a belőled fakadó természetes szépség!
Szemeidet és arcvonásaidat formáló természetes szépség,
melyet még szebbé tesz a belőled fakadó őszinteség.
Vác, 2020. február 13. 21:50
Mosolyod
Minden pillanatban szerethető igazi kincs,
az égen minden éjjel csodálatosan ragyogó csillag.
Egy igazán kedves történet mondatai közül kiemelt legszebb mondat,
egy olyan ékszer, amelynek értékéhez fogható a világon sehol nincs.
A leghitelesebb emlékeztetője annak, hogy Téged mindig van értelme szeretni, becsülni,
lelked minden apró porcikáját elfogadni.
Vác, 2022. január 28. 16:55
Huszonhárom gyertya
Az utcák elcsendesedtek,
mert elment egy újabb nap és újra a csend takarja őket.
S annyiszor takarta be őket újra és újra a csend,
hogy egy év megint elment.
Elment és megannyi csillag által szemmel tartva eggyel több vanília, tenger és égbolt illatú gyertyát gyújtok érted,
s azt kívánom, hogy a mai napon meggyújtott huszonhárom gyertya fénye hozzon az életedbe nagyon sok boldogságot és szeretetet.
Azt utcák elcsendesedtek,
mert elment egy újabb nap és újra a csend takarja őket.
S annyiszor takarta be őket újra és újra a csend,
hogy egy év megint elment.
Elment és az én kedves kis falumban megannyi csillag és a meggyújtott huszonhárom gyertya fénye világítja az utcákat,
s, amikor egy angyal megkongatja a templom harangját, s a harangszót követően az én kedves kis falumban átöleli a kívülről csendes, belülről hangos áhítattal teli szeretet az utcákat.
Az utcák elcsendesedtek,
mert elment egy újabb nap és újra a csend takarja őket.
S annyiszor takarta be őket újra és újra a csend,
hogy egy év megint elment.
Elment és az én kedves kis falum főterén gyönyörködöm a mai nap folyamán meggyújtott vanília, tenger és égbolt illatú huszonhárom gyertyában.
A gyertyák fényében gyönyörködve,
az ünnepi hangulat zajában elvegyülve.
Azt kívánom, hogy az évről-évre ezen a napon meggyújtott gyertyák a ma éjszakához hasonlóan még sok évig ilyen gyönyörűen ragyogjanak,
az égen lévő csillagok pedig őrangyalként vigyázzák utadat!
A gyertyák fényében gyönyörködve,
az ünnepi hangulat zajában elvegyülve.
Azt kívánom, hogy még nagyon sokáig legyen hely a világban számodra,
érd el azokat a csillagokat, amelyeket mindig is szerettél volna!
A gyertyák fényében gyönyörködve,
az ünnepi hangulat zajában elvegyülve.
Azt kívánom, hogy legyen nagyon sok öröme a benned élő....
kreatív, őszinte gyermeknek,
szenvedélyes lánynak.
Szenvedélyes, kitartó, gyönyörű nőnek,
szókimondó, gondoskodó és szeretetre méltó anyának.
Vác, 2022. január 12. 19:25
Ha lesz egy lányom
Emlékszem a sok kézfogásra, köszönésre,
a délutáni edzésekre, s a sulis beszélgetésekre.
Emlékszem barátságunk első közös élményére,
egy 10 évvel ezelőtti november 24-ei délutánra, amikor segítettél osztálytársaimnak a nordmann fenyő ágaival betakart adventi koszorú gyertyáinak elkészítésében.
S mindketten azt a feladatot kaptuk,
hogy a gyertyákat szalvétákkal betakarjuk.
S emlékszem mindketten egyforma szalvétákkal dolgoztunk,
s a szalvéták színe piros volt, s rajtuk egy nagy gyertya világított.
Emlékszem egy 3 évvel ezelőtti késő őszi csütörtök reggelre,
18. születésnapod reggelére.
Amikor az iskolai véradás napján az aulában büszkén a nyakadba ugrottam,
mert felnőtt életed első napján segítettél sok válságban lévő ember életén, s arra máig nincsenek szavak, hogy abban a pillanatban Rád milyen büszke voltam.
S emlékszem a Szalagavatónk utáni állófogadásra,
amikor kólával koccintva kívántunk egymásnak sok szerencsét és fogalmaztuk meg azt, hogy legyen sikerekben gazdag, de legfőképpen kiegyensúlyozott mindkettőnk életútja.
Vác, 2021.november 14. 21:32
26.születésnapja alkalmából szeretném megköszönni Nektek a bizalmat és a sorsnak a versek gondolatainak megalapozásához szükséges pillanatokat!
Üdvözlettel:
Hostyinszki Bálint
Vác, 2026. május 17.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése